A nő arcáról eltűnik a halvány mosoly, s most inkább hideg szépségnek tűnik. Annyira leköti a fegyelmedet a látványa, hogy észre sem veszed, amint indák kúsznak feléd hangtalanul. Csak akkor tudatosul benned a változás, amikor a lábaidra csavarodnak, s lassan körbefonják a testedet. Bármennyire is erőlködsz, nem tudsz kiszabadulni a szorításukból. Kétségbeesetten kutatsz tekinteteddel a jelenést keresve, de mindhiába. A tisztáson csupán az egyre nehezülő szuszogásod hallatszik. Hamarosan elcsendesedsz. Tüdődbe képtelen vagy levegőt szívni, tudatodra sötétség borul. Elveszted az eszméleted. Kalandod itt véget ér!