Ureq Darronból indultatok útnak, hogy felfedezzétek az északi vadont, melyet nem is olyan rég még az elfek laktak. A híresztelések szerint, mostanra csupán páran maradtak, azok is bujkálnak a Koponyaszövetség által felprédált területen. Veszélyes vállalkozás volt a tiétek. A császári megbízásból küldött fürkész csapat feladata az volt, hogy felmérje a pusztítás nagyságát, s így a jelentések alapján a birodalom eldönthette, hogy mikor kell színre lépnie, hogy elfoglalhassa nevető harmadikként az ellenőrzés nélkül maradt területeket. Nem tudtad eldönteni, hogy rád miért is volt pontosan szükség, de hamarosan fény derült arra is. A fellelt - Velarion népe által hátrahagyott -, remekbeszabott varázstárgyakat kellett felbecsülnöd és kategorizálnod. Sajnos kevés ilyenbe botlottatok az eddigi úton, és minden felfedezésnél lázas izgalom lett úrrá rajtad. Mostanra azonban egyáltalán nem érdekelnek ezek a felfedezések.
Roppanó ág zajára ébredsz. Izmaid mereven állnak ellent, szokatlan számodra a pőre földön aludni. Napok óta bolyongsz, amióta elvesztetted társaid nyomát. A fáradtság ólomként nehezedik végtagjaidra, de végül halk nyögéssel feltápászkodsz. Önkéntelenül is végigsöpörnél magadon, de a mozdulat végül félbe marad. Már így is elég mocskos vagy. A váltás ruhád a hátizsákodban maradt. Ahogy felébred a tested, kínzó éhség mar a gyomrodba. Több napja csak bogyókon és fészkek kifosztásából élsz, s bár víz akad bőven, ez sovány vigasz számodra. Egyre gyengébbnek érzed magad, de tudod, hogy tovább kell menned, ha túl akarod élni a sűrű vadont. Óvatosan kell haladnod, mert orkok és goblinok portyáznak ezen a vidéken. Az irányérzéked már régen elvesztetted, egyik fa pont olyan, mint a másik, ráadásul a buja aljnövényzet nem csak a kilátást, az előre jutást is nehezíti. Mintha csak szándékosan akadnának az ágak és a tüskék, mostanra majdnem teljesen elrongyolódott felszerelésedbe. Hosszú órákon át bolyongsz anélkül, hogy élő teremtménnyel találkoznál. Eddig fel sem tűnt, de az erdő most furcsán csendesnek tűnik. Ágakat hajtasz félre, és óvatosan haladsz, lépésről lépésre, amikor megpillantasz valamit...