Ügyelsz rá, hogy ne zavard meg a liget idilljét, és persze arra is, hogy senki ne vegyen észre. A lehetőségekhez mérten halkan sikerül átjutnod a szemközti oldalra. A vénséges fa mögött, alacsony bokrok takarásában, furcsán elhelyezett rönköket pillantasz meg. A rönkök kicsiny virágoskertet ölelnek, s a virágok közt - nem hiszel a szemednek: egy gyönyörűen megmunkált pálca végén, félökölnyi követ veszel észre. Halványlila színe azt súgja neked, hogy nem holmi vacak kavics. Bár a tisztás kihalt, mégis óvatosságra inted magad, és nesztelenül a rönkökhöz osonsz. Már-már a markodban érzed zsákmányod hűvös érintését, amikor neszt hallasz a hátad mögül. Teljesen megdermedsz meglepettségedben.